Az ászana, amit úgy őszintén, főleg az elején, senki sem szeret.
Mi is ez a póz? A test egyenes, párhuzamos a talajjal, a lábujjakon és tenyereken támaszkodsz miközben a könyököd derékszögben van. Erősíti a karokat, csuklót, alsó háti- és hasizmokat, ezáltal javítja a testtartást is. Ez egy alap ászana, számos pozitív hatással, emiatt sok órán találkozhatunk vele, mégis, sokszor inkább kihagyjuk ezt a pózt a gyakorlásból. Miért van ez?
Mert nehéz és fárasztó?
Tény, kell hozzá egy bizonyos erőnlét, de nem csak ezen múlik. Nagy hangsúly van az igazításokon, ha megtanulod pontosan kivitelezni, tehát pl. nem csak a karodra figyelsz miközben csinálod, hanem az egész tested aktívan hozzájárul a mozdulathoz, vagy annak kitartásához megtapasztalhatod ahogy könnyebbé válik minden alkalommal.
Mert képtelenségnek tűnik?
Ez egy rendkívül kreatív lázadása az elmének, gondolj csak bele, mennyi mindent megvalósítottál és elértél már az életedben, amiről volt egy ilyen kósza gondolatod, hogy ez nem fog menni?! 😉
Mert fáj valamid, sőt, korábban megsérültél benne?
A sérülés sokszor egy pillanat műve, és rengeteget tanulhatsz általa. Volt már olyan Veled, hogy egyszer egy pózban lesérültél és utána hosszú ideig sokkal jobban figyeltél bármikor, amikor odaértél ugyanehhez a mozdulathoz? Szinte le is lassítottad a mozgást, és semmi sem tudott megzavarni, nehogy újra lesérülj. Ez a test és elme védekező mechanizmusa, fájdalom jelzi, ha közeledsz a veszélyes mozdulat felé.
Mi lenne ha jobban ráéreznél a tested jelzéseire, és nem csak akkor figyelnél rá, amikor már lesérültél, hanem aktívan jelen lennél gyakorlás közben?
Ehhez, összegyűjtöttem azokat a tippeket, amikkel biztonságosan elsajátíthatod chaturanga dandasana-t:
1. Deszka tartásból indulsz (plank / fekvőtámasz kiinduló helyzete). A tenyereket leszorítod a matracra és a váll alatt helyezkednek el, ujjakat széttárod, könyököd nyújtva van. Eltolod magad a lábujjakkal és tenyerekkel, beszippantod a hasad, aktívan tartod a lábakat és a sarkakkal hátrafelé törekszel.
Variációk:
A. Használhatod a falat, nekitámaszkodva a sarkakkal, amíg nélküle a levegőben is kellő erővel tudsz hátrafelé törekedni.
B. További opció, hogy haladhatsz innen úgy tovább, hogy leengeded a térdeket, ha túlságosan megterhelő lenne a levegőben egyenesen tartani a tested, de a csípőt ne ejtsd “be” ne homoríts az ágyéki gerinccel, maradjon egyenes a comb meghosszabbításaként a felsőtest.
2. Hozd a vállakat a levegőben a tenyerek elé, még nyújtott könyökkel.
Most jön a java, innen kell behajlítani a könyököd, alábbiakra figyelj:
3. NE oldalra menjen a könyök, hanem maradjon a felsőtest mellett. Ez akkor a legkönnyebb, ha a könyökhajlatod előre néz, ilyenkor ha behajlítod a könyököd automatikusan szorosan a bordakosár mellé fog megérkezni.
4. Miközben behajlítod a könyököd próbáld folyamatosan szinte megszorítani a bordakosarat, fura érzés, de minél közelebb tartod a bordakosárhoz a könyököd, felkarod, annál stabilabb lesz a póz.
5. Addig hajlítsd be a könyököd amíg a felkar párhuzamos lesz a talajjal, tehát vállad-könyököd egy vonalban van, az alkar merőleges a talajra, NE engedd lejjebb magad, amikor már szinte lenn van az orrod a talajon biztosan túlmentél ezen a ponton. És ezért fontos a 2. pont, ha kimarad, akkor nem tud se az alkar se a felkar megfelelő szögbe kerülni.
6. Ha nincs pontosan derékszögben az al- és felkarod, inkább engedd le a térded, törekedj rá, mert ezzel a könyökízületet és a csuklód sem fogod túlterhelni, nem húzod meg feleslegesen tricepszed és egy mosollyal zárod majd a gyakorlásod. 🙂
Remélem ez hasznos volt számodra, ha további kérdésed van, írj privát üzentet, vagy kommentelj! 😉